Damoklész kardjaként függ a kecske- és juh tartók feje felett a száj- és körömfájás járvány. A legrosszabb talán mögöttünk van – de még nem telt le a lappangási idő, és itt a kéknyelv nevű betegség, ami újabb veszélyt jelent. A juh- és kecskeágazat most a túlélésért küzd - mondja a Növekedés.hu-nak Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója. Az uniós korlátozások hamarosan megszűnhetnek – de az Arab-félszigeten csak szigorú tesztelés mellett fogadják újra a magyar állatokat. A húsvéti bárányexport során csak alacsonyabb áron fogadták a magyar jószágokat az olaszok.
A száj és körömfájás vírusról szóló hírekben leginkább szarvasmarhákkal találkozhatunk, dacára annak, hogy a juhokat és a kecskéket is érinti. Miért?
Valóban, a ragadós száj és körömfájás nagyon széles kört érint, minden párosujjú patás állatot, így többek között a sertést, vagy olyan vadon élő állatokat is mint a vaddisznó, szarvas, vagy az őz. Ebben a fertőzési időszakban ugyanakkor a szarvasmarhatenyésztők voltak érintettek, hatalmas szerencsénkre a juhokat, kecskéket ezúttal nem érintette a járvány.
Gazdasági károk persze voltak és a védekező intézkedésekből kijutott a Győr-Moson-Sopron megyei juh-és kecsketartók egy részének is, akik a védőkörzeten belül ragadtak.
Emellett a szokásos húsvéti exportunkat országosan is jelentősen érintette ez a betegség, hiszen a többi EU-tagállam, illetve az unión kívüli országok nem nézték azt, hogy Magyarország melyik területén van járvány, hanem országos intézkedéseket hoztak Magyarország ellen.
Szerencse, vagy van rá magyarázat, hogy a juhok és a kecskék ezúttal megúszták a megbetegedést?
Ennek két oka van. Az egyik, hogy jól láthatóan egy adott körzetben ütötte fel a fejér betegség és jelent meg több szarvasmarha telepen. Hogyan került ide a vírus? Erre a választ a járványügyi nyomozás adja meg majd.
Egyébként valószínűleg embertől származó oka lehetett, esetleg valamilyen járművel érkezett a kórokozó a zárt rendszerként működő szarvasmarhatelepekre. Ezzel szemben a juhaklok nem alkotnak ilyen zárt rendszereket, ráadásul a mi telepeinken kezdetektől fogva betartották a szükséges óvintézkedéseket.
Jegyezzük meg azt is, hogy a járvány által sújtott régióban viszonylag kevés juh és kecske él. Nekünk sokkal nagyobb problémát jelentett volna az, ha az Alföldön üti fel a fejét a ragadós száj és körömfájás.
Ha már említette a vírus megjelenését, folyik a vita arról, hogy a véletlen műve volt, vagy bioterrorizmus. Ön mit gondol?
Egyelőre semmit nem tudunk, pontosan ezért jelentette be a kormány, hogy járványügyi nyomozás indult. Azt azért nem árt tudni, hogy bármiféle ártó szándék nélkül is be lehet hozni ezt a vírust,
hiszen annyira ragályos - ahogyan az a nevében is benne van -, hogy gyakorlatilag ruházaton, cipőn is be tud kerülni az állatok közé. De akár úgy is, hogy valaki egy repülőgépen másik kontinensről hozta be, és nagyon rövid idő alatt megjelenik egy telepen. Úgyhogy én azt gondolom, várjuk meg a nyomozás végét, és akkor tudunk biztosat mondani. Természetesen az sem zárhatjuk ki, hogy valaki szándékosan tette ezt, ami már bűncselekménynek számít.
A betegség veszélye hogyan érintette az ilyenkor szokásos kivitelt?
Nagyjából 950 ezer-1 millió juhot tartanak Magyarországon. A bárányok exportja döntően ezekben a napokban zajlott le. Nagyjából 600 ezer bárányt szállítunk külföldre egy évben Magyarországról. Ennek döntő része az Európai Unióba megy, de ma már nagyon jelentős piacunk van harmadik országokban is, elsősorban az Arab-félszigeten.
Ebben az időszakban, azaz közvetlenül húsvét előtt zajlik le 150 ezer bárány kiszállítása, gyakorlatilag három hét alatt. Akár napi 10-15 kamionnyi bárány is mehet ilyenkor Olaszország felé.
Azért fontos ez nekünk, mert Magyarországon a kistermelők zöme kizárólag az ünnep előtti kivitelt lovagolja meg, más időszakokra nem tenyészt bárányt, amiből az következik, hogy sokaknak a húsvéti exportból származik az éves árbevétel 100 százaléka. Szerencsére erős diplomáciai tárgyalásokkal és az állategészségüggyel szorosan együttműködve sikerült fenntartani most is folyamatosan az olaszországi exportpiacunkat. Ha ez nem így alakul, akkor a járvány bedöntötte volna a magyar juh és kecskeágazatot.
Így viszont sikerült megúszni a veszteséget…
Sajnos ez így nem igaz, legfeljebb a totális katasztrófát sikerült elkerülni. Így is voltak jelentős veszteségeink, hiszen a betegség megjelenése előtt a bárányhús ára 2500 forint volt kilónként. Ez nagyon gyorsan visszaesett egészen 1850 forintig, ami mintegy 25 százalékos árcsökkentést jelent.
Ha ezt a 650 forint kiesést a 150 ezer báránnyal megszorozzuk (egy bárány átlagosan 25 kilogramm), akkor könnyen kiszámolható, hogy az idei húsvéti exportnál a bevételkiesés elérheti a 2,5 milliárd forintot. Dacára annak, hogy Olaszországban vérvizsgálatnak vetik alá minden egyes szállítmányunkat, így az olasz hatóságok adtak ki igazolást arról, hogy a magyar állomány garantáltan fertőzésmentes.
Mit gondol ezek után, mit hoz még ez az év, most már nyugalom lesz?
Nincs különösebb okunk az optimizmusra. A kiskérődző-ágazatban már januárban megjelent a pestis, Zala megyében éppen ebben a hónapban oldotta fel a zárlatot az állategészségügyi hatóság. Öröm az ürömben, hogy a Romániából beérkezett vírust nagyon szűk körben sikerült megállítani, csak Zala és Vas megyében érintett pár települést. A száj és körömfájás elleni védekezést egyelőre nem engedhetjük el, mivel a 14 napos lappangási idő még nem telt le, ráadásul időközben egy újabb településen is megjelent a betegség.
De a problémáink ez után sem oldódnak meg azonnal. Az export korlátozásokat a célországok csak később oldják majd fel. Az Európai Unió például 21 nap után szüntethet meg nagyon sok új korlátozást.
A következő dátum a 60 nap, amikor ha nincs kitörés, akkor gyakorlatilag mindenféle korlátozást meg lehet szüntetni, de az unión kívül lévő, úgynevezett harmadik országok sokkal szigorúbbak velünk szemben. Nekünk az Arab-félsziget is kereskedelmi partnerünk. Hamarosan, ha minden jól megy, talán el tudnak indulni oda is az export oda szállítmányok, de csak azzal a feltétellel, hogy minden állaton vérvizsgálatot kell végezni.
Ez pedig jelentős költség, hiszen nagyjából 10 euróba kerül minden báránynál. De ezt a békát le kell nyelni annak érdekében, hogy működjön a piac. Az is aggodalomra ad okot, hogy a kéknyelv-betegség, ami szintén veszélyes juhokra és szarvasmarhákra, nagyon gyorsan terjed Ausztriában. Azt kell hogy mondjam, hogy nagyon nagy szerencsénknek kell lenni ahhoz, hogy ez Magyarországra ne jöjjön át, hiszen ezt a betegséget egy apró szúnyog terjeszti, aminek a mozgását nem lehet megfogni. Márpedig ha beüt a baj, jöhetnek az újabb korlátozások.
