Gyárépítési láz Magyarországon? Mutatjuk, hol és mi épül nálunk

Finoman szólva a magyar ipar látott már szebb napokat is. Februárban a visszaesés 8,7 százalékos volt a termelésben. Az adatok alapján pedig még várni kell mire elérjük a gödör alját.

A remények szerint a fordulat viszont már idén eljöhet, ha a három nagy beruházást, vagyis a CATL, a BMW és a BYD üzemeit beállítják a termelésbe. A várható fellendülést támogathatja meg a 100 új gyár program is. A kormányzat arról számolt be, hogy az ehhez szükséges megállapodásokat a magyar és külföldi vállalatokkal már részben megkötötték, és a tárgyalások is jól állnak.

A hazai ipari termelés éves változásának ágazati felbontása

Megjegyzés: Zárójelben az ágazatok 2024-es súlya szerepel az ipari termelésben. Víz- és hulladékgazdálkodás nemzetgazdasági ág nélkül. A teljes ipari termelés nem tartalmazza az öt fő alatti vállalkozások teljesítményét. Forrás: KSH, MNB – Inflációs Jelentés

Az biztosnak tűnik, hogy a közeljövőben az említett három óriásberuházás mellett másik új, autóipari üzem is épülhet: a kínai Sunwoda, amelyik az egyik legnagyobb akkumulátorgyártónak számít a világon, Nyíregyházán 580 milliárd forintból építi fel az első európai gyárát. A környezetvédelmi engedélykérelmét az építkezés kapcsán még tavaly adta be a társaság.

Az látható, hogy európai elektromos gépkocsi piacon keresleti problémák vannak, ez pedig kihat a magyarországi akkumulátorgyárak teljesítményére is, hosszútávon azonban továbbra is az ágazat növekedésére lehet számítani.

A gyárépítések terén idén az egyik első fecske a kínai COFCO Packaging leányvállalata, a Benepack Hungary Kft. volt, amely Makón épített új élelmiszeripari csomagolóüzemet. A telep 150 embernek ad munkát. Az elhelyezkedés a társaságnak azért is ideális, mert innen könnyen ki tudják szolgálni a Romániában és Szerbiában működő sör- és üdítőital-gyártó partnereiket.

A Kisbéren épült optikaikábel-gyár szintén egy kínai hátterű cégnek, a Fiberhome-nak köszönhető. Az üzem hárommillió kilméter üvegszálas kábelt fog előállítani évente.

Közben Szolnokon a KunlunChem negyvenmilliárd forintból építi fel az első európai üzemét. A BMW és a Mercedes leendő beszállítója benne van a világ öt legnagyobb elektrolitgyártója között.

A Smack instant levesek kapcsán itthon is ismert japán Nissin Foods szintén Magyarországot tekinti Európa kapujának, mivel a kontinensen csak nálunk van termelőbázisuk. A tervek szerint ráadásul egy második üzemet is fel fognak húzni Kecskeméten. Az építkezést százmillió euróból és több mint 170 ezer négyzetméteres területen hajtják végre.

Mindezek mellett három jól ismert nyugati óriáscég is komoly fejlesztésekbe fog:

• A Nestlé bővítésbe fogott a büki PURINA állateledel-gyárban. A Növekedés.hu megkeresésére a társaságnál elmondták: a termelőkapacitás jelentősen megnő. Míg 2019-ben éves szinten közel 200 ezer tonna állateledel készült a világ több mint 50 országába exportáló termelőegységben, az ötéves beruházási hullám végére ez a mennyiség elérheti az évi félmillió tonnát is.
• A Coca-Colánál a dunaharaszti üzem egy 30 milliárd forintos befektetés után a vállalat legjelentősebb gyártóközpontjává válhat a régióban.
• A LEGO a nyíregyházi telephelyén 30 ezer négyzetméterrel növeli a teljes működési alapterületet.

A hazai ipari termelésen viszont a már említett három óriásberuházás (BMW, CATL, BYD) lendíthet igazán: az MNB becslése alapján 2026-ban mintegy 0,8 százalékponttal emelheti a GDP növekedését a három gyár termelése.

A BMW, a BYD és a CATL nagyberuházásainak hatása a GDP éves növekedésére

Forrás: MNB - Inflációs Jelentés

Európát elérte a változások vihara

Hogy a bizonytalanságok és a változások korát éljük azt talán az is jól szemlélteti, hogy az Európai Unió elődje eredetileg még a szén és az acél köré épült, ehhez képest a széntermelés nagyrészt eltűnt a kontinensről, az acélipar pedig hosszú ideje lejtmenetben van: 2008 óta a termelés 30%-kal csökkent, miközben a Worldsteel adatai szerint közel 100 ezer munkahely szűnt meg az acéliparban.A változások kezelésében egyelőre nem jeleskedik a kontinens. Az Oxford Economics legalábbis az Eurozóna kapcsán megállapította:

„2025-ben nem számítunk az ipari termelés fellendülésére, az ipari hozzáadott érték növekedését mindössze 0,2%-ra prognosztizáljuk. […] A gyenge belföldi kereslet késlelteti a fellendülést, miközben a strukturális kihívások, mint például az EU versenyképességének erodálódása és a Kínából érkező növekvő verseny további nyomást gyakorolnak.

Kína és más ázsiai gazdaságok egyre inkább versenybe szállnak az uniós iparral, különösen Németországban és Olaszországban, egyre több termékkategóriában.”