Van kiút a gázai háborúból? 

A Netanjahu kormány láthatóan Trump elnök közel-keleti útját (2025. május 13.) tekintette határidőnek, amelynek elérkeztekor bejelentette, hogy az Izraeli Védelmi Erők teljes ellenőrzés alá helyezik a Gázai övezetet.

Izrael számára ugyanis a tűzszüneti javaslatokban szereplő, a Gázai övezetből való részleges vagy teljes kivonulása a 2023. október 7-e óta tartó háború során elért stratégiai előnyök feladását jelentené.

Az övezet teljes izraeli ellenőrzése előkészíti a Trump-féle gázai riviérával kapcsolatos tervek megvalósítását, amelyeknek Izrael a legfőbb támogatója. A Netanjahu kormány ugyanis ellenzi az Egyiptom által februárban az Arab Államok Ligájának rendkívüli csúcstalálkozóján előterjesztett javaslatot, amely Izrael szerint a kétállamos megállapodás felé tett lépés lenne.

Egyeztetések a tűzszünetről 

Steve Witkoff Egyiptommal és Katarral együtt a napokban is jelentős  erőfeszítéseket tett egy gázai tűzszüneti megállapodás tető alá hozására. A  Witkoff-féle javaslat szerint a Hamásznak 10 élő túszt, valamint 18 holttestet kell  átadni a megállapodás életbe lépésének első napján, cserébe Izrael palesztin  foglyokat engedne el, és egy átmeneti 60 napos tűzszünet lépne életbe.

A 10 élő túsz átadásáért cserébe Izrael 125 életfogytiglani börtönbüntetését töltő  palesztint, valamint 1111 fogságban tartottat enged el. A 18 holttest átadása  fejében 180 elhunyt gázai holttestének átadására kerülhet sor. További túszok  elengedésére a hetedik napon kerülne sor. Izrael a túszok átadásához időzítve  részlegesen visszavonul a Gázai övezetből. Az Egyesült Államok Trump elnök közel-keleti látogatása előtt  különmegállapodást kötött a Hamásszal, amely szerint a terrorista szervezet  feltételek nélkül elengedi Edan Alexandert, az utolsó túszként tartott amerikai izraeli kettős állampolgárt. Az átadáskor néhányórás tűzszünet lépett életbe,  amelyet többen egy hosszabb fegyvernyugvás lehetőségnek láttak. 

A Witkoff-féle javaslatnak Izrael és a Hamász általi elfogadottsága kapcsán  ellentmondó hírek szerepelnek a médiában, ugyanis mindkét oldal a másikat  vádolja azzal, hogy nem hajlandó beleegyezni a feltételekbe. A Hamász  azonban valójában egy olyan feltételt támaszt, amelyet a Netanjahu kormány  nem hajlandó elfogadni: Izrael Gázai övezetből való teljes és tartós kivonulását.  Witkoff úgy fogalmazott, hogy:

Amit a Hamásztól láttam az kiábrándító és  teljesen elfogadhatatlan.Izrael valójában pedig azt szeretné elérni, hogy  a Hamász fogságában lévő valamennyi túsz (a források szerint 23 izraeli  túsz van életben és 35 életét veszítette) feltétel nélkül kiszabaduljon. Izrael  hivatalos források alapján 2025. május 29-én bejelentette a Witkoff-féle javaslat  elfogadását, amellyel új fejezete kezdődhet a gázai konfliktusnak. Jelen  sorok írásakor a Hamász elutasította a feltételeket, és azok megváltoztatását  követeli. Izrael az elkövetkező hetekben szeretné elérni, hogy a gázai túszok  kiszabaduljanak, azonban valószínűsíthetően átmenetinek tekinti a tűzszünetet,  ugyanis az a stratégiai előnyök feladásával jár. 

A nemzetközi segélyezés kérdése 

Izrael Állam 2025. március 2-a óta szünetelteti a segélyszállítmányoknak a gázai  övezetbe való beengedését, amellyel nyomást kíván gyakorolni a Hamászra. 

A Netanjahu-kormány szerint ugyanis a segélyszállítmányok elosztásában a  nemzetközi szervezetek mellett a Hamász segít, amely a terrorista szervezet  legitimitását növeli. Izrael kritikus az Egyesült Nemzetek Szervezetének  tevékenységével is, és azzal vádolja az ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező  és Munkaközvetítő Hivatalát, az UNRWA-t (United Nations Relief and Work  Agency for Palestine Refugees), hogy annak 12 munkatársa együttműködött  a Hamásszal. 2025 januárjában a Knesszet törvényt fogadott el az UNRWA  betiltásáról, amely nemzetközi felháborodást váltott ki.  

Miután 2025 márciusában a januárban megkötött tűzszünet felbomlott, és Izrael 11 héten keresztül nem engedte át a Gázai övezet határán a  segélyszállítmányokat a humanitárius helyzet romlott.

A Világbank 2025. februárjában közzé tett jelentése szerint a Gázai övezet újjáépítéséhez  53,2 milliárd amerikai dollárra lenne szükség, a konfliktus legsúlyosabban a  lakóépületek infrastruktúráját érintette. 2024 első felében a GDP 86 százalékkal  esett vissza a Gázai övezetben a megelőző évhez képest. A lakosság 60  százaléka, vagyis 1,2 millió fő elveszítette lakóhelyét, és 1,9 millió fő belső  menekültnek tekinthető.

A lakosság 40 százaléka nem jut a normális élethez  szükséges hat liter vízmennyiséghez, beszámolók szerint egyes családok a  sós tengervizet használják a mindennapokban. Az emberi fejlődés komplex  mutatója szerint a Gázai övezet 69 évvel csúszott vissza a fejlődésben a 2023  óta tartó konfliktus keretében. Donald Trump amerikai elnök az izraeli vezetéssel karöltve elhatározta,  hogy új alapokra helyezi a segélyezést. Az új segélypolitika megvalósítása  végett az Egyesült Államokban megalapították az ún. Gázai Humanitárius  Alapítványt (Gaza Humanitarian Foundation, GHF), amelynek célja a segélyek  szétosztásának koordinálása kikerülve nemcsak a Hamászt, hanem a  nemzetközi szervezetek (ENSZ) által felállított infrastruktúrát.

Hivatalosan az  izraeli kormányhoz vagy az Izraeli Védelmi Erőkhöz a GHF-nek nincs köze, a  szervezet magát függetlennek tartja, ugyanakkor néhány napja a vezetőjének  lemondása rámutatott bizonyos aggodalmakra.

Az amerikai kormányzat  elhatárolódott a szervezettől, így alapvetően kérdés, hogy annak finanszírozása  milyen forrásból származik. A GHF célja, hogy Gázában rövid idő alatt 1,2  millió lakost lássanak el alapvető élelmiszerekkel, gyógyszerekkel és tisztasági  csomagokkal úgy, hogy abban a szervezetnek nem volt korábban tapasztalata.  A korábbi vezető lemondása után John Acree került a vezetői pozícióba  átmenetileg, aki a feloszlatott USAID egyik munkatársa volt. 

Izrael május 18-án, 11 hét szünet után bejelentette, hogy korlátozottan beenged  segélyszállítmányokat a Gázai övezet területére. Az első napon öt kamionnyi  segély jutott a Gázai övezetbe, azonban ezt követően megnövekedett a szám.  A segélyeket egyelőre párhuzamosan az ENSZ és az újonnan felállított GHF juttatja el az övezetbe.A GHF tevékenységével kapcsolatban nemzetközi kritikák  fogalmazódtak meg miután az első napon káoszba fulladt a tevékenysége  a Gázai övezetben. A segélyek szétosztásakor a közelben tartózkodó  Izraeli Védelmi Erők figyelmeztető lövéseket adtak le, az incidens keretében  tisztázatlan körülmények közepette 11 ember vesztett életét.

A Gázai övezetet  uraló éhínség következtében hasonló incidensek az ENSZ segélyelosztó  központjában is lejátszódtak. A jelenlegi segélyezés elsősorban az övezet déli  részére koncentrálódik, az északi területekre valójában nem jutnak el. Egyes  kritikák szerint Izrael célja lehet a lakosság északról délre való áttelepítése, a határ mentén egy biztonsági sáv kialakítása, amely megakadályozná a  korábbiakhoz hasonló támadásokat. 

Növekvő nemzetközi kritikák 

Egyes vélemények szerint Trump négynapos közel-keleti látogatása, és az a  tény, hogy nem látogatott Izraelbe, annak a bizonyítéka, hogy Izrael jelenlegi  külpolitikája nem mindenben egyezik meg az amerikai nemzeti érdekekkel.  Izrael számára az elmúlt hetek eseményei közül nem tekinthető pozitívnak az  amerikai-iráni nukleáris tárgyalások elindulása, a Szíriával szembeni szankciók  feloldása, valamint a húszikkal kötött tűzszünet.

A fentiekből nem következik  az, hogy Washington figyelmen kívül hagyná Izrael biztonságát, ugyanakkor  kétségtelen, hogy míg Trump a konfliktusok lezáráson dolgozik, addig az izraeli  vezetés lehetőséget lát a megváltozott geopolitikai környezet kihasználására. 

Izrael a legjelentősebb kritikákat az elmúlt hetekben néhány nyugati országtól  – Nagy-Britanniától, Kanadától és Franciaországtól – kapott. A három ország  Izrael gázai tevékenységét elítélő nyilatkozatot fogadott el, és szankciókat  helyezett kilátásba a nemzetközi humanitárius jog megsértése miatt. A közös  nyilatkozatban követelik a humanitárius segélyek beengedését, a Nyugati  Parton a telepek bővítésének leállítását, valamint valamennyi, a Gázai  övezetben fogságban tartott izraeli túsz szabadon engedését.

Az Európai Unió  szintjén Kaja Kallas fogalmazta meg, hogy Izrael Gázai övezetbeli hadművelete  túlmutat azon, ami a Hamász elleni harcokhoz szükséges. Brüsszel nem  támogatja az új segélymechanizmust, a GHF-t. Az Európai Unió a múlt héten  egy vizsgálatot kezdeményezett arról, hogy Izrael betartja-e az EU-val aláírt  társulási szerződésének emberi jogi feltételeit. Az EU megosztottságát mutatja,  hogy a 27-ből 17 tagállam támogatta a folyamat elindítását. A növekvő kritikák  ellenére nem várható, hogy az Európai Unió büntetőintézkedéseket fogadjon  el Izraellel szemben, ugyanis ahhoz a tagállamok egyetértése szükséges. Az  Európai Unió, miközben a legjelentősebb humanitárius segélyezője a Gázai  övezetnek, valójában nem képes befolyásolni a közel-keleti eseményeket. A „Globális Dél” középhatalmai közül India jelenleg Izrael legfőbb támogatója,  ugyanakkor Újdelhi kiegyensúlyozott politikájára jellemzően továbbra is a  kétállamos megoldást tartja napirenden.Ez utóbbiról 2025 júniusában az ENSZ  égisze alatt, Franciaország és Szaúd-Arábiával közös elnökségével nemzetközi  konferenciát rendeznek New Yorkban, amelynek várhatóan kevés konkrét  hatása lesz a politikai folyamatokra.

Ha nem kerül sor a tűzszünet megkötésére,  akkor várhatóan tovább növekszik Izrael nemzetközi elszigetelődése, amely  még inkább függő helyzetbe hozhatja az Egyesült Államoktól. Ez egyben azt is  jelenti, hogy Trump a saját meglátása szerint formálhatja a közel-keleti regionális  rend kialakulását.

A cikk szerzője az Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója