Irán egyre közelebb került az atomfegyverhez
ElemzésekAz izraeli vezetés szerint a perzsa állam nukleáris programja nem szolgál polgári célokat, és a világnak egyre kevesebb ideje van érdemi válaszlépéseket tenni.
Irán atomprogramja ismét a nemzetközi figyelem középpontjába került, miután a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szerint a teheráni rezsim akkora mennyiségű dúsított uránt halmozott fel, amely tíz atombomba előállításához is elegendő lehet.
A jelentés megállapítja, hogy Irán az elmúlt hónapokban folytatta uránkészleteinek bővítését, és 408 kilogramm 60%-osra dúsított uránt állított elő. Ha elérik a 90%-os tisztaságot, akkor 42 kg is elegendő egy atombomba előállításához. A NAÜ szerint ez a mennyiség és minőség kizárólag katonai célokat szolgálhat – ilyesmire egyetlen polgári nukleáris programnak sincs szüksége.
A NAÜ jelentésében az olvasható: Irán nemhogy nem lassítja atomprogramját, hanem inkább felgyorsította annak ütemét. Az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu szerint a NAÜ állásfoglalásából egyértelműen az a következtetés vonható le, hogy Irán nukleáris tevékenysége nem békés célú.
Nemzetközi reakciók és az izraeli álláspont
A kialakult helyzetre reagálva Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatalos közleményt adott ki, amelyben leszögezte: „a nemzetközi közösségnek most kell cselekednie, hogy megállítsa Iránt”. A nyilatkozat szerint az az urándúsítási szint, amelyet a perzsa ország elért, kizárólag atomfegyverek előállítására szolgál, és nincs semmiféle polgári célja. Netanjahu szerint a világ nem engedheti meg, hogy Irán atomfegyverhez jusson, mivel az a globális biztonság szempontjából is beláthatatlan következményekkel járna.
Továbbá az Egyesült Államok május 31-én elküldte az iráni vezetésnek a Teherán és Washington közötti nukleáris megállapodásra vonatkozó javaslatot. Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára azt közölte, hogy Teheránnak „a legjobb érdeke, ha elfogadja” a megállapodást, és hozzátette: „Trump elnök világossá tette, hogy Irán soha nem juthat atombombához”.
Eközben Teherán következetesen tagadja, hogy atomfegyver előállítására törekedne.
Mi jöhet ezután?
A jelenlegi helyzet kulcskérdése az, hogy milyen válaszlépések maradtak még a nemzetközi közösség kezében. A 2015-ös atomalku (JCPOA) összeomlása után egyértelművé vált, hogy a korábbi megállapodások nem tudják megfékezni a perzsa állam törekvéseit. Az ENSZ, az Egyesült Államok és az Európai Unió újabb szankciókat helyezhet kilátásba, de az eddigi tapasztalatok szerint ezek hatékonysága korlátozott.
Egy másik lehetőség a katonai fellépés – különösen Izrael részéről, amely az elmúlt években többször is célzott akciókat hajtott végre iráni nukleáris létesítmények ellen. Egy ilyen beavatkozás azonban regionális háborúhoz vezethet, amelybe más felek is könnyen belesodródhatnak.
A diplomáciai tárgyalások újraindítása szintén napirenden van, de a bizalom minimális. Teherán részéről nincs jele annak, hogy hajlandó lenne kompromisszumra, különösen belpolitikai okokból: a nyugati nyomásnak való engedés a gyengeség látszatát keltené, emellett az urándúsítás az elrettentést is szolgálja.
A NAÜ és az izraeli források szerint Teherán gyakorlatilag elérte azt a technológiai küszöböt, amely lehetővé teszi az atomfegyver rövid időn belüli előállítását. A nemzetközi közösség egyre szűkülő mozgástérrel és idővel rendelkezik ahhoz, hogy hatékony választ adjon. A diplomáciai eszközök kimerülőben vannak, a katonai beavatkozás, mint opció kockázatai pedig most rendkívül magasak.
A szerző a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.
