Magyarország és a Türk Államok Szervezetének jelene és jövője
Elemzések2025. május 20-21-én Budapesten kerül megrendezésre a Türk Államok Szervezetének Informális Csúcstalálkozója. A budapesti informális csúcstalálkozó célja, hogy Magyarország megerősítse közvetítő szerepét Kelet és Nyugat között, valamint, hogy a tagállamok képviselői meghatározzák a szervezet jövőbeni stratégiai irányvonalait. Az esemény keretében Orbán Viktor miniszterelnök meghívására valószínűleg Budapestre érkezik Recep Tayyip Erdogan, a Törökország elnöke, Ilham Aliyev, Azerbajdzsán elnöke, Shavkat Mirziyoyev, Üzbegisztán elnöke, Kassym-Jomart Tokayev Kazahsztán elnöke, Sadyr Zhaparov Kirgizisztán elnöke, valamint Kubanychbek Omuraliev, a Türk Államok Szervezetének főtitkára is - olvasható az Eurázsia Központ elemzésében.
Stratégiai szempontból egy ország külkapcsolataira vonatkozó közép- és hosszú távú tervek kidolgozása kulcsfontosságú, és magában foglalja a gazdasági, politikai és diplomáciai dimenziókat. Az ilyen stratégiák kulcsfontosságúak, mivel lehetővé teszik egy állam számára, hogy kiterjessze és gazdagítsa globális kapcsolatait, és új szövetségeket kössön, amelyek elősegíthetik a nemzeten belüli gazdasági sokszínűséget. Magyarország példa egy olyan európai nemzetre, amely következetesen ezeket a célokat helyezi előtérbe. Az elmúlt években ez a hangsúly az országnak a keleti piacokkal való kapcsolatok ápolására irányuló politikájában tükröződött.
Magyar külpolitika és külgazdasági stratégia iránya 2011 után
2008 után a világgazdaság drámaian megváltozott, és a különböző régiók közötti erőviszonyok eltolódtak. Ez a változás befolyásolta Magyarország külkereskedelmi lehetőségeit, és általában az Európai Unió (EU) piacát is.
Az gazdasági erőviszonyoknak a 2000-s évek végén történő fokozatos átrendeződése során az EU-n kívüli kelet-európai és ázsiai országok jelentősége szignifikánsan megnövekedett, ami e régiók újraértékeléséhez, felértékelődéséhez és kiaknázatlan gazdasági és piaci potenciáljuk felfedezéséhez vezetett az európai országok részéről.
Részben a fentebb említett eseményeknek is köszönhetően pedig 2009-ben az Európai Unió elindította a Keleti Partnerség programját. A program célja az volt, hogy a szorosabb kapcsolatokat építsen ki Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Grúziával, Moldovával, Örményországgal és Ukrajnával. Emellett azonban a programmal kapcsolatban cél volt az is, hogy ezekben a régiókban különböző gazdasági célok is megfogalmazódjanak.
Például az EU szabadkereskedelmi megállapodásokat kötöttek Ukrajnával, Grúziával és Moldovával – később Azerbajdzsánnal és Örményországgal is -, valamint lépéseket tettek az energiabiztonság és az energia- és közlekedési hálózatok jobb összekapcsolása érdekében. Erre különösen azért volt szükség, mert az Ukrajnán keresztül történő orosz földgázszállítások 2010-ig gyakran megszakadtak a kifizetetlen tranzakciós díjak és az Oroszország és Ukrajna közötti rendezetlen adósságok miatt, melynek következtében az EU egyre nagyobb szükségét látta egy független és biztonságos energiaútvonal kelet-nyugati irányú létrehozásának. Részben ezek az Uniós intézkedésekre, változásokra válaszul 2012-ben Magyarország is átalakította saját külgazdasági stratégiáját.
Magyarország számára bizonyos értelemben a keleti (ázsiai) országokkal való szoros kapcsolatok természetesek és nélkülözhetetlenek. Ugyanakkor Magyarország számára kulcsfontosságú az is, hogy a magyar külkapcsolatok fejlesztése anélkül történjen, hogy a nyugati szövetségi rendszerben meglévő megállapodások megkérdőjeleződjenek. Tulajdonképpen pedig 15 éve ebből a kettős szükségszerűségből született meg a Magyar Nemzetgazdasági Minisztérium által 2012-ben bemutatott „Keleti Nyitás – Nyugati Tartás” stratégia, melynek fő célja az ázsiai – a délkelet-ázsiai és közép-ázsiai országokkal együtt – országokkal történő közvetlen export és gazdasági kapcsolatok bővítése.
A teljes elemzés itt olvasható.
