Hatályba lépett a településrendezési és építési követelményekről szóló új rendelet

Az elmúlt 70-80 évben alkalmazott rendszerhez képest teljesen új rendszert fogalmaztak meg, sokat dolgoztak az elmúlt három évben azon, hogy teljesen megújítsák az építésügy szabályozási részét, stratégiai részét és építésgazdasági részét. Lánszki Regő szakmai előadása után a közmédiának nyilatkozva kiemelte, Vas vármegye és benne Kőszeg építészeti szempontból érdekes helyszín, hiszen a történelmi kisvárosban csaknem négyszáz a műemléki védettség alatt álló épületek száma, illetve háromszáz egyéb épület áll helyi védelem alatt.

Az egész rendeletcsomagunkat, az építészeti törvényt arra alapoztuk, hogy ne új, olcsó és könnyen megvalósítható olyan épületek jöjjenek létre Magyarországon, amelyek aztán könnyen amortizálódnak és el is tűnnek, hanem kifejezetten figyeljünk épített értékeinkre. Ne hagyjuk azokat lepusztulni, hanem tegyünk meg mindent megtartásuk, megóvásuk érdekében 

- fogalmazott. Az államtitkár úgy vélekedett: ha egy műemléki épület eléri azt a szintet, hogy a védettségét ki lehet mondani, annak inkább "áldásnak kellene lennie". A korábbi műemlékvédelmi szabályozás olyan szintű nehezítéseket, kötöttségeket jelentett például az épületek használata és felújításuk során, amelyek miatt a műemléki épületek jelentős része annyira lepusztult, hogy folyamatosan ki kell vezetni őket a műemléki nyilvántartásokból. Ezt a folyamatot szeretnék megállítani, ami érték, amire büszkék lehetünk, azt meg kell őrizni - szögezte le.

Az építészeti fórumon Lánszki Regő emlékeztetett, hogy az elmúlt 35 évben Magyarországon a zöld területek tíz százalékát sorolták át beépítésre szánt területté, illetve építették be.

Az ilyen építkezések a legtöbbször olcsó és könnyű beruházást jelentettek, de az ingatlanfejlesztők, az építtető tulajdonosok, önkormányzatok nem számoltak azzal, hogy ezeknek a későbbiekben milyen hatásai, költségvonzatai lehetnek.

Nem számoltak például a közlekedés leterheltségének növekedésével, a különböző infrastrukturális (villany-, víz-, szennyvíz- és csatorna-, gázszolgáltatás), illetve a szociális ellátások iránti igények megnövekedésével. Jelen vannak ezek a problémák a főváros agglomerációjában és egyes nagyvárosok vonzáskörzetében is, például Győrben és Debrecenben.

Rámutatott: ezzel a folyamattal párhuzamosan a fejlesztők elfordultak a belső településrészektől, különösen a műemléki épületek felújításától és a barnamezős területektől a jelentős többletköltségek miatt, amelyek esetenként a zöldmezős beruházás költségének másfélszeresére, duplájára rúgtak. Szavai szerint ezen kell változtatni beruházásösztönzéssel, engedményekkel, támogatásokkal és építésügyi szabályzással, könnyítésekkel. Gombos Márk, az Építési és Közlekedési Minisztérium területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkára a fórumon az építészeti törvény, illetve a végrehajtási rendeletek egyes részleteit ismertette.

Tájékoztatása szerint az építészeti törvényhez kapcsolódóan mintegy hetven rendelet módosult, és a jogszabályalkotási folyamat még nem ért véget. Jelentősen szigorodtak például a zöldmezős területekre vonatkozó beépítési szabályok, illetve a településrendezést értintő rendelkezések. A helyettes államtitkár arra biztatta a projektek előkészítőit, hogy hagyjanak fel az eddigi gyakorlattal, és ne a helyi építési szabályzattal, ne a telek kiválasztásával indítsák a tervezést, hanem a törvényi szabályozás elemzésével, tájékozódással.