Ítéletet mondott a magyar bankrendszerről az MNB - Megvizsgálták a sokkellenálló-képességét

A magyar bankrendszer sokkellenálló-képessége a jelenlegi bizonytalan globális környezetben is erős. A hitelintézeti szektor konszolidált tőkemegfelelési mutatója 2024 során 20,5 százalékra nőtt, és a bankok az emelkedő szabályozói követelmények felett is magas, 2256 milliárd forint szabad tőkével rendelkeztek - állapította meg az MNB friss Pénzügyi Stabilitási Jelentése.

A szolvencia stresszteszt alapján a bankszektor sokkellenálló-képessége még egy szélsőségesen kedvezőtlen gazdasági forgatókönyv esetén is erős maradna, a felmerülő tőkeszükséglet kezelhető mértékű lenne. A stresszpályán vizsgált kis valószínűségű, súlyos sokk bekövetkezése esetén sem sérülne a szektor hitelezési kapacitása.

Az enyhébb makrogazdasági hatásokkal járó, de nagyobb valószínűséggel bekövetkező alternatív stresszpályák (vámháború súlyosbodása, Németország ipari termelésének jelentősebb visszaesése) esetében is ellenálló maradna a bankszektor.

A tőkeakkumulációt támogatja, hogy a hazai bankok 2024-ben az előző évinél is magasabb, 1595 milliárd forintos profitot értek el, melynek mintegy fele kerülhet visszaforgatásra. A kimagasló jövedelmezőség fennmaradásához hozzájárult a nettó kamatbevétel továbbra is magas szintje, és hogy a hitelkockázatok érdemben nem emelkedtek 2024-ben.

Az egyedi tételek (osztalékbevételek, extraprofitadó csökkenése, számviteli hatás) szerepe is jelentős volt, azok kiszűrésével mérséklődött a szektor eredménye éves összevetésben, de historikusan így is magas szintet képvisel.

A 12 havi gördülő jövedelmezőségi mutatók csökkentek a 2024. májusi csúcsértékükről, de nemzetközi összehasonlításban továbbra is kiemelkedők: a szektor sajáttőke-arányos megtérülése (RoE) 22,6 százalék, az eszközarányos eredménye (RoA) 2,0 százalék volt 2024 végén.

A bankok likviditása továbbra is bőséges. A bankrendszer likviditásfedezeti mutatója 170 százalék, operatív likviditási tartaléka közel 21 ezer milliárd forint volt 2025 márciusában. A likviditási stresszteszt alapján a szektor likviditási többlete még egy súlyos stressz esetén is elegendő fedezetet nyújtana a szabályozói követelmények teljesítéséhez.

A bankok likviditására 2025-ben a jegybanki hosszú lejáratú fedezett hitelek lejáratai, és az önkormányzati betétállomány egy részének Magyar Államkincstárba történő terelése is csökkentőleg hat, aminek kezelésére bőséges rendszerszintű likviditás áll rendelkezésre.

A hazai hitelezési folyamatok kettőssége változatlanul fennáll. A háztartási hitelállomány éves növekedési üteme 10,5 százalékot ért el 2025. februárban, míg a vállalatok hitelállománya egy év alatt mindössze 1,8 százalékkal bővült.

A háztartási hitelállomány bővüléséhez a lakosság javuló jövedelmi helyzete, az élénkülő banki verseny és a támogatott hitelkonstrukciók egyaránt hozzájárultak. A piaci lakáshitel-felárak továbbra sem távolodtak el nulla körüli szintjükről.

A vállalati hitelezésben a reálgazdaság elhúzódó dinamizálódása miatt nem látszik fordulat, és a bankok szerint a beruházási hitelek iránti kereslet előretekintve is visszafogott maradhat. A vállalati hitelezés gazdaságot támogató növelésének lehetőségeiről az MNB egyeztetést kezdeményezett a hitelintézetekkel.

A devizahitelek vállalati hitelállományon belüli aránya 50 százalékra nőtt, ugyanakkor az állomány a devizabevétellel rendelkező vállalatoknál koncentrálódik. Előrejelzésünk szerint a háztartási hitelállomány 2025-ben 12 százalékkal, míg a vállalati hitelállomány 4,5 százalékkal bővülhet.

A bankrendszer jelentős hitelezési kapacitással rendelkezik kimagasló jövedelmezőségének, bőséges likviditásának és a növekvő tőkekövetelmények mellett is magas szintű szabad tőkéjének köszönhetően. A jelenlegi, 2256 milliárd forintos szabad tőke becslésünk szerint közel 30 ezer milliárd forint hitel kihelyezését tenné lehetővé, mellyel a magánszektor hitelállománya több mint duplájára emelkedne.