Arab csúcs: kényes találkozó Bagdadban
ElemzésekAz Arab Liga május 17-i bagdadi csúcstalálkozója Irak diplomáciai visszatérését hivatott jelképezni, ám a szíriai elnök, Ahmad al-Sharaa meghívása belpolitikai viharokat kavart, és regionális feszültségeket szított.
Bagdad újra a diplomáciai térképen
Irak hosszú éveken át tartó elszigeteltség után ismét a regionális diplomácia középpontjába kíván kerülni. A május 17-re tervezett Arab Liga csúcstalálkozó Bagdadban szimbolikus lépés az ország nemzetközi szerepvállalásának megerősítésére.
Az esemény célja, hogy Irak közvetítőként lépjen fel a térség konfliktusainak megoldásában, és elősegítse a stabilitást a Közel-Keleten.
A szíriai elnök meghívása és annak következményei
A csúcstalálkozó előkészületeit azonban beárnyékolja az új szíriai elnök meghívása. Ahmad al-Sharaa korábban az al-Káida iraki ágának vezetőjeként tevékenykedett, és terrorizmus vádjával jelenleg is elfogatóparancs van érvényben ellene Irakban. Al-Sharaa-t az iraki síiták zöme számos ellenük elkövetett merénylettel és népirtással vádolja.
Meghívása emiatt heves vitákat váltott ki az iraki politikai elit és a közvélemény körében.
A síita milíciák és politikai pártok, különösen az Iránhoz közel álló csoportok, élesen bírálták a döntést. Kajsz al-Haz’ali, az ’Aszáib Ahl al-Hakk nevű csoport vezetője figyelmeztetett, hogy al-Sharaa letartóztatásra számíthat, ha belép Irak területére.
Nyilatkozatot adott ki, amelyben nyomatékosította, hogy „a jelenlegi szíriai rezsim elnökének látogatása Irakban még túl korai, mert következményekkel járhat, ha érvényt szereznek a törvénynek és letartóztatják, tekintettel arra, hogy elfogatóparancs van ellene érvényben”.
Továbbá a volt miniszterelnök, Núri al-Máliki vezette Da’va Párt pedig hangsúlyozta, hogy a csúcstalálkozón csak olyan vezetők vehetnek részt, akiknek nincs bűnözői múltjuk.
Regionális és belpolitikai következmények
A meghívás a belpolitikai mellett regionális feszültségeket is szított. Irán, amely támogatta Bassár el-Aszad rezsimjét a szíriai polgárháború során, veszteségként éli meg a korábbi elnök bukását és al-Sharaa hatalomra kerülését. A szíriai elnök meghívása Bagdadba tehát Irán számára provokációnak tűnhet, ami tovább bonyolítja a térség geopolitikai viszonyait.Eközben az iraki kormány igyekszik egyensúlyozni a különböző érdekek között.
A szunnita politikai erők támogatják al-Sharaa meghívását, mint a szíriai rendezés és a regionális megbékélés érdekében tett lépést.
Az iraki kormány hivatalosan nem kommentálta a vitát, de a helyzet kezelése kulcsfontosságú lesz az ország diplomáciai hitelessége szempontjából.
Nagy a tét
A csúcstalálkozón született döntések hosszú távon befolyásolhatják a Közel-Kelet stabilitását és az arab országok közötti együttműködést. Sikere nagyban függ attól, hogy képesek lesznek-e kezelni a szíriai elnök meghívása körüli vitát.
Ha al-Sharaa nem vesz részt az eseményen, az csökkentheti annak presztízsét, sőt további vezetők távolmaradásához vezethet. Nem beszélve arról, hogy egy ilyen forgatókönyv megvalósulása alááshatja Irak közvetítő szerepét a térségben. A május 17-i arab csúcs kulcsfontosságú lesz Irak számára, hogy bizonyítsa diplomáciai képességeit a térségben.
A szíriai elnök személyével kapcsolatos nézeteltérések viszont rávilágítanak az ország mély megosztottságára és a múltbeli sérelmek feldolgozatlanságára.
Az esemény kimenetele meghatározhatja, hogy Irak képes-e valóban stabilizáló erőként fellépni a régióban, vagy továbbra is belső és külső feszültségek fogják korlátozni szerepvállalását.
A szerző a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.
Címlap fotó: Al-Ahmadija mecset Bagdadban, Shutterstock